Török Anyag

01 Törökország ontológiája
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk Halkı) alatt a cca. 58 milliós török ajkú embereket értjük, akik valószínűleg 8. sz-i köktürk népcsoportból származnak. A Törökországot jelölő Türkiye összetétel -iye ragja arab eredetű főnév a göktürk vagy avagy törökök jelentése: „tulajdonos”. Arabul: A török kultúra igen színes és sokrétű, köszönhetően az oszmán múltnak, a nyugati életvitellel való keveredésének és az iszlám tradícióknak. 
 
02 Július 15. vértanuk hídja – 15 Temmuz Şehitler Köprüsü
Isztambulban ékessége az 1560 méteres Boszporusz függőhíd, amely elsőként kötötte össze Európát Ázsiával. A brit Sir Gilbert Roberts tervezte híd 1974-ben készült el. 2016-ban Binali Yıldırım miniszterelnök átnevezte a hidat a július 15-i események polgári áldozatainak tiszteletére. Ahhoz, hogy valaki átkelhessen a hídon, híd díjat kell fizetnie, amikor átlép az ázsiai oldalra (de fordított irányban nem). A kis üvegcsében a Boszporuszi öböl tengervizében a palackposta a jövő sugallata.   
  
03 Döner kebab
Tipikus török szendvics, az arab kabāb szóból származik, ami nyársra szúrt húst jelent, a döner pedig a török forgatni igével kapcsolatos. Elsőként az 19 század közepén az oszmán birodalomban tartózkodó Bernhard von Moltke írta le a receptet: a vékony hagymalé, sót, borso, erős paprika pácban birkahúst egy napig marinálták, majd a nyársat tölgyfa parazsa felett forgatták. A leszelt húsdarabokat az összegyűlt szaftba pottyantották, friss pitába szórták, leöntötték szósszal és már lehetett is enni. Ma is így készül. Nagyon fincsi.
 
04 Hagia Szophia – Ayasofya
A név jelentése: Szent [= isteni] Bölcsesség) bizánci építésű ortodox bazilika Isztambulban. 1453-tól, Konstantinápoly oszmán kézre kerülésétől kezdve 1934-ig mecsetként használták, 1934 és 2020 között múzeumként volt látogatható, 2020 júliusa óta azonban újra mecsetként funkcionál. Építése idején a közvélekedés szerint nem volt hozzá fogható méretű templom a világon (7570 m2). A templom jelentős uralkodói sírhely, zarándokhely, műkincs tár és imacsarnok. Egyik vágyam ide elzarándokolni a párommal és bele lapozni a szent iratokba.
 
05  I. Szulejmán szultán 
A világhatalmi ambíciójú uralkodó országa gazdagodását szem előtt tartva egész életét katonai készenlétben töltötte. Magyarország betagolódása az Oszmán Birodalomba mindig is kiemelt politikai anomáliát jelentett számára. 71 évesen is hadrendbe állt: 1566 szeptember 7-én a Zrínyi Miklós által védelmezett Szigetvár bevételének előestélyén húnyt el. A bélyeg utal arra, hogy a szultán szívét egy arany dobozba ásták el a közeli ismeretlen sírban, mivel imádta az aranyat.
 
06  II. Rákóczi emlékház-Rodostó – Tekirdağ
A Márvány-tenger közeli Rodostó városkában élt száműzetésben bujdosó társaival II. Rákóczi 1718-tól 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig. A nevével fémjelzett 1703-i szabadságharc a függetlenséget akarta visszaszerezni a Habsburgoktól. E célból választották Erdély és Magyarország fejedelmévé. A szabadságharcot lezáró szatmári béke, a bukás ellenére is kompromisszummal zárult: megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba. Rodostón található a II. Rákóczi Múzeuma, ami virtuálisan is látogatható.
 
07 Janicsár – Yeniçeri
1362-ben I. Murád szultán hozta létre az első oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogságnak csapatokat. Iskoláikban fiatal koruktól kezdve a mindenkori szultánt feltétlen szolgálatára képezték ki szigorú feltétek között őket. Első fegyverük az íj volt, mellette jatagánt használták. A láncra verést a legyőzöttek demonstrálására használták, melyet átvettek a történelemi hódítók. Egész a XIX század elejéig a janicsár a török hadsereg derékoszlopának számított.
 
08 Karagöz és Hacivat
A karagöz árnyjáték valószínűleg a 16. században Jáva környékéről került el az Oszmán Birodalomban. A legendák szerint Hacivat és Karagöz élő személyek voltak, akik egy építkezésen dolgoztak, és a többi munkást szórakoztatták történetekkel. Karagöz tanulatlan parasztlegény. Hacivat művelt városlakó. A szultán félt, hogy lázadásra bírja a két népi hős a munkásokat, ezért kivégeztette őket. A karagöz-játékok kedvelt szórakoztatási formája a nemzeti eseményeknek.  
 
09 Minaret Érd
A 17-ik századi 22 méter magas Érdi vagy Hamza bég minaret, amely a 19. században újra épült. A minaret arab eredetű kifejezés – a „tűz” jelentésű „nár” szóból származik. Többnyire muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített nyúlánk, felfelé elkeskenyedő egy-, két-, és háromerkélyes torony, ahonnan a müezzin naponta ötször imára szólítja, szólította fel a hívőket. Jellegzetes recitációja keleti utazásaim érdekes hajnali ébresztője volt. Egyáltalán nem tűnt a lelkemnek idegenül.
 
10 Mohácsi vész – II. Lajos
Korabeli krónika szerint a ványadt koraszülött királyfit disznó felhasított gyomrába helyezték túlélés végett s meg is erősödött. Nagykorában rendre vívta győztes csatáit, az utolsót kivéve.: 1526 augusztus 29-én Mohácsnál ütközött meg az oszmán túlerővel. A csata kimenetele ismert. A menekülő király a Csele-patakba fulladt. Mohács emlékezete Kő Pál szobrász alkotása. A könyvét tervezve leutazva a helyszínre még ötszáz év után is halálhörgés és siralom áradt a fura facsoport kompozícióból. 
 
11 Mustafa Kemal Atatürk 
Sokat nézegettem fiatal koromban a Naphegyen álló szobrát, amikor a téren átellenben álló MTI-ben tanultam a fényképész szakmát. Nem sok olyan politikus van, aki Miniszterelnök, Köztársasági elnök, Házelnök és Pártelnök is volt egy személyben. Ebből is látszik, hogy karizmatikus személye messze felülmúlja az átlagos vezetői kívánalmakat. Valóságos kultusz bontakozott ki körülötte, amit a mai diktatúrákkal ellentétben önzetlen gazdasági, kulturális és szociális reformjai miatt nagyra becsülök.
12 Nazar amulett – nazar boncuğu
Allah szeme egy török amulett a hagyományok szerint véd a szemmel verés, a rontás ellen. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Allah szeme elnevezést a törökök nem, csak a külföldiek használják, mivel az iszlámban tilos az istenábrázolás. A törökök ezért szinte mindenhová boncukot akasztanak a hivataluktól az otthonukig. Általában üvegből vagy műanyagból készül. A képen lévő példányt a menyasszonyom hozta Isztambulból, hogy vigyázzon ránk. És íme. Egy iszlám valami óv minket keresztényeket.
13 Oh, drága török enyhülés 
Az ezred fordulón sajnálatos lelki fájdalmam Antalyába vezényelt. Jó tizenöt évvel később pedig Anna párom indult török expedícióra barátnőjével, ami valami mosatlan zöldségtől kapott fertőzés miatt elég rosszul sikerült. Mindkettőnk utazása az élet s halál letéteményese volt. Most együtt arra várunk, hogy kiszabadulhassunk a Covid torok szaggató fogságából és együtt méltathassuk az életet az elbűvölő, festői török lankákon és össze bújhassunk egy török földre terített szpáhi ködmönön, mint amilyen a képen is látható.
 
14 Pálffy serleg 
Nádasdy magyar huszárjai Pálffy Miklós seregének vezetésével 1598. március 28-án kegyetlen csatában első ízben sikerült egy kulcsfontosságú objektumot visszavenni a töröktől: a győri várat. A számtalan főúri elismerés mellett Ausztria rendjei díszkardot és 44 cm magas hallatlan értékes díszserleget adományoztak a hős hadvezérnek, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának megtekinthető ékessége.
 
15 Pulyka madár  
A pulyka, angol nevén Turkey furcsa mód nem török, hanem természetes elterjedése vad elődei amerikai származásúak. Háziasított egyedeit a spanyolok gyarmatosítotók hozták át és “Amerikai Bronznak” neveztek el. A török ornitológusok hamar megszerették és tenyésztették. Írásos bizonyítékok szerint Mátyás király a milánói hercegtől kért pulykákat és szakembert a szárnyas magyarországi betelepítéséhez. A sok névű színes tollazatú jószág ma már világszerte elterjedt. Jöhet egy jó török pulykasült recept.
 
16 Raki ital
A raki Törökország nem hivatalos nemzeti itala. A legenda szerint Evlija Cselebi utazó tudósított róla először. 40–50%-os ánizs, törkölyből vagy gyümölcsből készített alkoholpárlat.  Fogyasztható magában, egy kísérő pohár vízzel, vagy vízzel hígítva, jeges pohárban. Törökországban úgynevezett meze, azaz előételek kíséretében szolgálják fel, ami lehet sajt, dinnye vagy hal, de népszerű a különféle kebabok kísérőjeként is. Nekem egy túlkarakteres az íze, de imádom nézni a vidám poharazgatóit.
 
17 Törökfürdő – Hamam
A törökfürdő a muszlim egészségkultúra fontos része. Az iszlám az imádkozás előtt kötelezően előírja a rituális mosakodást. A klasszikus közfürdő három részből áll: öltözőterem, átmeneti helyiség és a fürdőterem. Itt kis mosdómedencéket helyzetek el, ebből lehet vizet meríteni és lehet maszíroztatni majd pihenni a puha heverőkön. A török uralom idején Magyarország szerte építettek hódítók fürdőket. Csak Budán hat törökfürdőnek vannak régészeti nyomai. Kedvencem a Rudas. Máris mennék megmártózni.
 
18 Török kávé – Türk kahvesi
1543-ban Özdemir Pasa Jemenből szállította az első kávébabszemeket I. Szulejmán oszmán szultánnak. A középkorban kezdtek nyílni a kávézók Isztambulban. A kávé elkészítésének módja: a finomra darált kávét egy hosszú nyélű rézedényben (cezve), általában cukorral együtt felfőzik. Mielőtt a főzet felforrna, leveszik a tűzről. Megismétlik a felmelegítést, majd a kávét csészékbe öntik a zaccal együtt. A kávéspecialitást tej nélkül fogyasztják. Remélem nem szentségtörés, ha én cukrot is kérek bele.
 
19 Török zászló – Ay yildiz
Törökország zászlojának jelképe a félhold és a csillag. A legenda szerint a zászlót II. Murád álmodta meg a rigómezei csata után 1448-ban. A magyar hadakat hosszú ütközetben legyőző szultán az elbeszélések szerint a harc után csak éjszaka ért vissza szálláshelyére. Egy vöröslő vértócsában megpillantotta a félholdat és egy csillag fényét. Birodalmának ezentúl ezt a jelképet adta és lobogójukon ma is ez a szimbólum lengedezik. 
 
20 XI.Kónsztantinosz bizánci császár
Az 1405-ben született Kónsztantinosz a családi trónviszályból 44 évesen győztesként került a császári trónra. Az új szultán II. Mohamed el akarta foglalni Konstantinápolyt. Az ostrom megkezdése előtt a császárnak felajánlotta, hogy tovább uralkodhat Moreában. Hiába szorongatta szimbolikusan a császár nyakát muzulmán olvasó Ő a hősi halált választotta. Ez a nap (1453. május 29) jelképezi az Oszmán Nagyhatalom felemelkedését. A történet Herczeg Ferenc „Bizánc” klasszikus drámája manapság is megtekinthető az Újszínházban. Remek darab. (A képen lévő török olvasó szimbolikusan »fojtogatja« a császárt.)
 
 
 
 

Hozzászólás